MI AZ AZ OPERATION STACK ÉS MIK A HATÁSAI?

Ha ön vezetett már az M20-as autópálya Dover-be vezető szakaszán, talán már látta néhányszor, az időszakosan leállított kamionok sorát az út két szélső, illetve leállósávjában.

Ez lenne az „Operation Stack” elnevezésű járműkontrol program.

A program nem érint mindenkit aki igénybe veszi az M20-ast, azonban ha ön fuvarozó, aki Dover-be igyekszik kompolni, jó eséllyel időt és pénzt takaríthat meg, ha tisztában van az „OS” működésével.
Vegyünk egy tetszőleges napot, mikor éppen Dover-be siet, hogy elérje a kompot (vagy éppen már Dover-ből igyekszik visszafelé). Semmi furcsát nem látni, a forgalom éppen olyan sűrű mint általában, különösen az áruforgalomra nézve. Dél-kelet Anglia az Egyesült Királyság legforgalmasabb területe, az áruforgalom közel 70%-a ezen a területen zajlik. Ebből adódik, hogy ezen a területen különleges forgalomirányítási intézkedésekre van szükség. Legyen ön akár sofőr, vagy éppen fuvarozó, érdemes tisztában lennie azzal, hogy különösen a legforgalmasabb időszakban, gyakoriak lehetnek a késések; akár 10 órába is beletelhet mire eljutunk Dover-be. Miért van ez?
Legutóbb a Csalagútban történt sajnálatos tűzeset után, 2015 januárjában lépett életbe az „Operation Stack”, legelőször pedig 1987-ben alkalmazták ezt az eljárást, azóta pedig több mint hetvenszer volt szükség, a kenti rendőrség irányítása alatt levezényelt műveletre. Ennek legfőbb oka, hogy így akarják hatékonyan kontrollálni a jármű és áruforgalom szabad áramlását. Az előbb említett tűzeset tökéletes példája annak, miért is van erre az intézkedésre szükség, de egyéb okokról is beszélhetünk, mint például rossz tengeri időjárás, ipari műveletek a kikötőben, vagy éppen balesetek a Csalagútban.

Milyen lehetőségi vannak azoknak a fuvarozóknak és a járművezetőknek, akik szembesülnek az „Operation Stack” okozta késésekkel?

2007 óta számos alkalommal voltak tárgyalások, mind az autópálya felügyelet, mind a helyi vezetések, mind a parlamenti alsóház berein belül – azonban egyikük sem jutott hatékony megoldásra, leszámítva a területvásárlás és az óriási parkolók építésének ötletét.
A fuvarozók igényeit és felmerülő költségeit figyelembe véve, megfontolás tárgyává tehetnék alternatív útvonalak kialakítását. Hull-ból, Immingham-ből és Harwich-ból például vannak elérhető közvetlen kompjáratok Dániába és a a skandináv országok felé, ami hatékonyabb megközelítés, mint autóval elindulni Dover-ből és átvezetni Francia – és Németországon keresztül. Vagy itt van például a Immingham-Brevik útvonal Norvégiába, a német-dán útvonalról nem is beszélve. Költség ugyan, de hatékony és gyors. Fuvarozók hosszú sora torlódik az M20-ason, hogy elérjék Dover-t, azzal a szándékkal hogy levezessenek dél felé, a mediterrán területekre.
Az Egyesült Királyság Spanyolországgal számos kulturális és gazdasági kapcsolatot ápol, legalább 1 millió brit állampolgár él jelenleg a spanyol partokon, akik természetesen továbbra is fogyasztják a brit termékeket. Ez óriási a fuvarozók számára. Vajon ahhoz, hogy a brit kormány által kitűzött gazdasági növekedés mértéke tartható legyen, ezeknek a beszállítóknak, akik jelenleg a Dover-Calais útvonalat használják, végül olyan alternatívák után kell nézniük, mint a költségesebb, de hatékonyabb teherkomphasználat? Idővel megtudjuk.